édesanyám gyengén nevelt engemet
mégse tudja az én bús életemet
mer ha tudná az én bús életemet
éjjel-nappal siratgatna engemet
édesanyám ne sirasson engemet
menjen haza nevelje az ecsémet
mert az ecsém nem katonának való
gyönge fickó s hamar megrúgja a ló
/:a ló hamar megrúgja a jobb karját
nem lesz mivel ölelje babáját:/
édesanyám hol van az az édes tej
mivel engem katonának nevelt fel
azt a tejet adtad volna lányodnak
mert a lányod nem viszik katonának
édesanyám de szépen felneveltél
mikor engem karjaid közt rengettél
akkor mondtad jó leszek katonának
felesketnek egy szép magyar huszárnak
édesanyám ki a huszár ha én nem
ki nyergeli fel a lovat ha én nem
felnyergelem a lovamat a sárgát
megkerülöm erdélyország határát
huszár vagyok nem bakancsos regruta
rám illik a sárga zsinóros ruha
széle sárga a közepe fekete
szép a huszár ha felül a nyeregbe
édesanyám mért szültél a világra
mért nem dobtál a zavaros tiszába
tisza vize vitt volna a dunába
hogy ne lennék senki megunt babája
ablakomba besütött a holdvilág,
megtagadott engem az édesanyám,
megtagadott, nem hív többé lányának,
csak én mondom őtet édesanyámnak
máma péntek, holnap szombat, vasárnap
seperjetek falubeli leányok
seperjétek ki az utcát simára,
jön a babám, csikorog a csizmája