A tárkányi sugár torony jaj de messzire ellátszik,
Közepéről a négy sarkára négy szál rozmaring lehajlik.
Kettő hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Lehajtom a bús fejemet babám ölelő karjába.
Este van már késő este. kilencet ütött az óra,
Az én csárdás kisangyalom most sem jött le a fonóba.
Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret,
Vagy hát csárdás kisangyalom, tiltva leszek én tőled.