Ne nézz rám ne, ne, ne,
Mert nem vagyok a fenne,
Nem akarlak megenni,
Csak a szemed kivenni.
Székvárosi öreg templom harangja,
Jaj, de ritkán hallszik nálunk a hangja.
De amikor elhozza az esti szél,
Eszembe jut, hogy te engem szerettél.
Nem szeretsz már, nem hallom a harangszót,
Nem hoz nekem az életbe soha jót.
Sírig tartó, hű szerelmet fogadtál,
S az estéli harangszónál megcsaltál.
Száradjon el minden virág a réten,
Aludjon ki minden csillag az égen.
Nap se süssön, gyász borítsa az eget,
Mer egy legény csalta meg a szívemet.